Az influenza története

AZ INFLUENZA ÉS EGYÉB LÉGÚTI MEGBETEGEDÉSEKET OKOZÓ VÍRUSOK

AZ INFLUENZA

Spanyolnátha, 1918-1919 (Forrás: http://www.history.navy.mil/branches/org11-3.htm )

Az influenzavírus által okozott megbetegedés, amely egy nagyon fertőző, heveny légúti tünetekkel járó betegség, már az ősidők óta kínozza az emberiséget. A távoli múltból sok leírás maradt fenn olyan járványokról, amelyek kapcsán arról tudósítottak, hogy egy adott földrajzi területen tömegesen fordult elő súlyos lefolyású, magas lázzal járó légúti megbetegedés. Ezek a járványok általában néhány hétig tartottak, majd amilyen gyorsan kialakultak, olyan gyorsan be is fejeződtek. Az ilyen típusú járványok első írásos emlékét Kr.e. 412-ben közölte Hippocrates, az ókor egyik leghíresebb orvosa.

A légúti járványokat elemezve a következő törvényszerűségeket fedezték fel:

1. A járványok viszonylag gyakran jelentkeztek, de teljesen szabálytalan időszakokban. Két járvány közötti időben a betegség teljesen eltűnt.

2. A járványok nem voltak minden alkalommal egyformán súlyosak, de nagyon jellemző volt, hogy a halálozás az idős emberek között sokkal magasabb volt, mint a fiatalabbak között.

3. Néhány járvány, mint az 1791. és az 1830. évi, Ázsiából indult ki és Oroszországon keresztül érkezett Európába.

Amíg az influenza megszámlálhatatlan millió ember halálát okozta az elmúlt évszázadok során, 1918 novembere és 1919 februárja között egy addig soha nem tapasztalt világjárványt okozott. A történelem fekete lapjaira “Spanyolnátha” néven került feljegyzésre, és 4 hónap alatt több mint 20 millió ember halálát okozta. Jóval többen haltak meg a járvány során, mint az egész I. világháború alatt. Ez a hatalmas járvány felgyorsította a kórokozó kimutatására irányuló kutatásokat. A 30-as évek végén fedezték fel, hogy 8-11 napig előkeltett tyúktojások nagyon alkalmasak az influenzavírus tenyésztésére. Az 50-es években felfedezett szövettenyészetek segítségével egyszerűsödött, ugyanakkor sokkal hatékonyabbá is vált az influenzavírus szaporítása. Az 50-es évek végén pedig az elektronmikroszkóp segítségével már az emberi szem számára is láthatóvá lehetett tenni a vírusokat.

INFLUENZAVÍRUSOK

flu_virus

Influenzavírus. Elektronmikroszkópos felvétel (Forrás: www.medicineworld.com)

Az Orthomyxoviridae családot két nemzetség, az Influenza A és B, illetve az Influenza C genus alkotja. Jelentőségüket az adja, hogy még napjainkban is az emberiség legnagyobb járványait okozzák. Pandémiákat (1889, 1918, 1957, 1968, 1977) kizárólag az A-típus altípusai okoznak, epidémiákat az A- és B-típus variánsai. Az influenza C vírus csak elszórt eseteket, esetleg házi járványokat okoz, enyhébb lefolyással, főleg gyermekeknél. Az influenza A vírus az embereken kívül sok állatfajt megbetegíthet (epidemiológiailag lényegesebbek a vízi szárnyasok, a sertés és a ló), a B-vírus kizárólag emberben fordul elő, míg a C-vírus elsősorban emberben, de Kínában sertésből is izolálták.

AZ INFLUENZA MEGBETEGEDÉS TÜNETEI

Az influenza magas, 39-39,5°C lázzal, elesettséggel, hát- és végtagfájdalommal kezdődő, gyakran fejfájással, fénykerüléssel kísért, kezdetben enyhébb légúti tüneteket mutató betegség. A lázas periódus általában maximum 4-5 napig tart. Ezt követően még elhúzódóan megmaradhatnak a légúti tünetek. A gyengeség, verejtékezés, kimerültség néha hetekig eltarthat. Szövődményként elsősorban tüdőgyulladás alakulhat ki. Ezt okozhatja maga az influenzavírus (primer pneumonia), ekkor a láz 3-4 nap múltán nem csökken, a beteg állapota romlik, légzési elégtelenség lép fel, a mellkasi röntgenképen kétoldali elváltozás látható.

EPIDEMIOLÓGIA

Az influenzavírusok variábilis régiójában bekövetkező pontmutációk hatására mindig eltérő antigenitású vírustörzsek keletkeznek (antigén drift), így az előző évben szerzett immunitás nem biztos, hogy véd a következő évben is a fertőződéstől.

(A kép forrása: http://www.history.navy.mil/branches/org11-3.htm )

Az azonos típusba tartozó, de eltérő antigénszerkezettel rendelkező influenzavírusokból antigén shift következtében reasszortánsok jöhetnek létre. A különböző típusok között ilyen folyamat nem mehet végbe. Általában ilyen új reasszortáns influenza A törzsek felelősek a súlyos, nagy világjárványokért. Az első pandémia, amelyről viszonylag pontos leírás áll rendelkezésünkre, az 1500-as években pusztított. Kiindulási területe Ázsia volt, nyáron kezdődött, és Európa, valamint Észak-Amerika mellett Afrika is érintett volt. Az 1700-as évekből három esetben, az 1800-as évekből két pontos leírás áll rendelkezésünkre influenza világjárványokról. Az 1900-as években négy pandémiáról tudunk:

1918: “spanyolnátha”, 1957: “ázsiai influenza”, 1968: “hongkongi influenza”, illetve 1977: “orosz influenza”, amely nevével ellentétben Kínából indult ki.

A vírus genetikai állományának folyamatos változása miatt még ma is megjósolhatatlan egy esetleges járvány mértéke, és a célpopuláció. Mivel a cseppfertőzéssel terjedő influenzavírusok járványügyi jelentősége nagy, a rizikócsoportba tartozó betegek (krónikus betegségben szenvedők, 60 éven felüliek) veszélyeztetettsége fokozott, ezért a megelőzésben nagy szerepe van a védőoltásnak.

(dr. Barcsay Erzsébet, in Orvosi molekuláris virológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005 alapján)