Az influenza és egyéb légúti megbetegedést okozó vírusok
Az influenzavírus által okozott megbetegedés, amely egy nagyon fertőző, heveny légúti tünetekkel járó betegség, már az ősidők óta kínozza az emberiséget. A távoli múltból sok leírás maradt fenn olyan járványokról, amelyek kapcsán arról tudósítottak, hogy egy adott földrajzi területen tömegesen fordult elő súlyos lefolyású, magas lázzal járó légúti megbetegedés. Ezek a járványok általában néhány hétig tartottak, majd amilyen gyorsan kialakultak, olyan gyorsan be is fejeződtek. Az ilyen típusú járványok első írásos emlékét Kr.e. 412-ben közölte Hippocrates, az ókor egyik leghíresebb orvosa.
A légúti járványokat elemezve a következő törvényszerűségeket fedezték fel
Amíg az influenza megszámlálhatatlan millió ember halálát okozta az elmúlt évszázadok során, 1918 novembere és 1919 februárja között egy addig soha nem tapasztalt világjárványt okozott. A történelem fekete lapjaira „Spanyolnátha” néven került feljegyzésre, és 4 hónap alatt több mint 20 millió ember halálát okozta. Jóval többen haltak meg a járvány során, mint az egész I. világháború alatt. Ez a hatalmas járvány felgyorsította a kórokozó kimutatására irányuló kutatásokat.
A 30-as évek végén fedezték fel, hogy 8-11 napig előkeltett tyúktojások nagyon alkalmasak az influenzavírus tenyésztésére. Az 50-es években felfedezett szövettenyészetek segítségével egyszerűsödött, ugyanakkor sokkal hatékonyabbá is vált az influenzavírus szaporítása. Az 50-es évek végén pedig az elektronmikroszkóp segítségével már az emberi szem számára is láthatóvá lehetett tenni a vírusokat.
Gyakoriság
A járványok viszonylag gyakran jelentkeztek, de teljesen szabálytalan időszakokban. Két járvány közötti időben a betegség teljesen eltűnt.
Súlyosság
A járványok nem voltak minden alkalommal egyformán súlyosak, de nagyon jellemző volt, hogy a halálozás az idős emberek között sokkal magasabb volt, mint a fiatalabbak között.
Terjedés
Néhány járvány, mint az 1791. és az 1830. évi, Ázsiából indult ki és Oroszországon keresztül érkezett Európába.
Az influenza vírusok
Az Orthomyxoviridae családot két nemzetség, az Influenza A és B, illetve az Influenza C genus alkotja. Jelentőségüket az adja, hogy még napjainkban is az emberiség legnagyobb járványait okozzák. Pandémiákat (1889, 1918, 1957, 1968, 1977) kizárólag az A-típus altípusai okoznak, epidémiákat az A- és B-típus variánsai. Az influenza C vírus csak elszórt eseteket, esetleg házi járványokat okoz, enyhébb lefolyással, főleg gyermekeknél. Az influenza A vírus az embereken kívül sok állatfajt megbetegíthet (epidemiológiailag lényegesebbek a vízi szárnyasok, a sertés és a ló), a B-vírus kizárólag emberben fordul elő, míg a C-vírus elsősorban emberben, de Kínában sertésből is izolálták.
