A jelen pályázat célja az egészségipar, mint kiemelt jelentőségű nemzetgazdasági ágazat szereplőinek konzorciumi együttműködésére alapozott kutatási program megvalósítása, mely stratégiai jelentőségű és szakmailag összefüggő feladatok kivitelezése révén a nemzeti egészségipar egészének fejlesztéséhez járul hozzá. A tervezett kutatási program Széchenyi 2020-ban meghatározott célokat közvetlenül támogatja a lakosság életminőségét javító gyógyszertermékek létrehozása révén, illetve a K+F+I húzóágazatként nevesített egészségipar nemzeti hálózatát az érintett szereplők tudományos partnerségére alapozva erősíti. A jelen fejlesztés több fermentációs (up-) és kinyerési (downstream), valamint kiszerelési technológia fejlesztését célozz, melyek a témában jelenleg érvényben lévő szabadalmakkal védett technológiáktól nagy mértékben különböznek.

A kutatási programban célzott feladatok egyaránt magukba foglalnak ipari kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, melyeket komplexitásukban kizárólag egy, az ágazat vezető kutatási szereplői által alkotott konzorcium képes megvalósítani, valamint a létrehozott eredményeket fenntartható módon a társadalom szolgálatába állítani. Hazánkban korábban még csak a Richternél történt más, rekombináns fehérjét tartalmazó hatóanyag és gyógyszerkészítmény fejlesztése. A jelen pályázat keretében tervezett bioszimiláris rekombináns fehérje fejlesztése teljes mértékben újszerűnek, úttörő jellegűnek tekintendő, ezért a tudományos együttműködés kereteinek megalkotásakor kiemelt hangsúlyt fektet a konzorcium az együttműködő partnerek humán és technológiai kutatási kompetenciáira. Az önálló sejtvonal létrehozásának célja egy olyan, biológiai paramétereiben jól jellemzett, új sejtvonal, amely az előírt hatósági követelményeknek való megfeleltetés után széleskörű biotechnológiai, klinikai/gyógyítási céloknak megfelelően szabadalmaztatható és szabadon felhasználható. Az önálló sejtvonalak kifejlesztése és birtoklása minden ország elemi érdeke.

Egy Magyarországon kifejlesztett, szabadon felhasználható sejtvonal létrehozása számos alkalmazási területen stratégia jelentőséggel bírhat az alábbiak szerint:
– Fertőző betegségek megelőzése és kezelése-vakcinák hatóanyagainak előállítása, virális és bakteriális fehérjék gyártása
– Biotechnológiai felhasználás: biológiai hatóanyagok előállítása (fehérjék, enzimek, citokinek)
– Kóros állapotokat, betegségeket okozó biológiai molekulák (fehérjék, enzimek) pótlása ritka betegségekben (tárolási betegségek)
– Klinikai hatóanyagok, gyógyszer komponensek előállítás
– Új terápiás eljárások kifejlesztésének lehetősége sejtvonal(ak)ban előállított komponensek segítségével.

Diagnosztika – immunbiológiai diagnosztikumok, ellenanyagok előállítása: Megkülönböztetett figyelemmel kell kísérni a klímaváltozás és a megnövekedett népesség mozgás következményeit, amelyek kedveznek az eddig elszigetelt vírusok és egyéb fertőző ágensek elterjedésének, az új geográfiai területeken, régiókban való hirtelen megjelenésének. Ez egy új típusú, komoly kockázattal járó, biológiai /egészségügyi veszélyforrást jelenthet akár a teljes népességre is. Ezekre a változásokra gyors és egyedi válaszok szükségesek.

A partnerek célja – korszerű eljárások és alapanyagok felhasználásával- az eredetihez nagymértékben hasonlító gyógyszermolekulák előállítása. Az új, költséghatékony technológia kifejlesztésével a betegek a korszerű gyógyszerekhez alacsonyabb áron juthatnak majd hozzá. A hazai gyógyszeripari szektor beszállítóként első sorban a biotechnológiai iparban tevékenykedő kis – és középvállalkozásokra számít. Ezen vállalkozások jellemzően alapkutatási feladatok ellátását célozzák, azonban a jelen kutatási program egészségipari ágazatra gyakorolt hatása révén lehetőségük nyílik elmozdulni az ipari kutatás és a kísérleti fejlesztés irányába, ezáltal a gazdaságilag fenntartható innovációs eredmények orientációja nemzetgazdasági szinten is erősödhet. A bioszimiláris gyógyszerkészítmények piaca világszinten is fejlődő iparágnak tekinthető, melyben a kis – és középvállalkozások első sorban beszállítóként vehetnek részt, ehhez azonban szükség van az érintett szereplők tudományos és gazdasági érdekeivel összhangban álló partnerségek megfogalmazására.

A jelen kutatási program fenntartását és az eredményeinek gyártását-piacosítását a kis –és középvállalkozásokkal megalkotott beszállítói értékláncolatra alapozva tervezi megvalósítani. A kisvállalkozási és egyetemi partnerség révén cél a hazai gyógyszeripari szektor kutatási helyeinek tevékenységét ösztönözni, valamint a további kollaborációs kutatások kereteit megteremteni